Új világ rapszódia - Gyárfelderítés

Az a gondom, hogy nem vagyok egy nagy irodalmár, de azért összeírom, mi volt az elmúlt napokban, mert sose lehet tudni, ki okul a dolgokból, meg ha még élek sokat, akkor jó lesz visszaolvasni ezeket a dolgokat.

1997. szeptember 15.
Tegnap jöttünk vissza Esztregomból, ahol majdnem otthagytuk a gatyánkat. Mellékutakon zúztunk le a városba, kukoricaföldeken, meg búzatáblákon átvágva, úttalan-utakon, nagy kátyúkat kerülgetve. A kocsit a városon kívül hagytuk, mert a város felett egy őrszem repülő körözött.
Jött velünk egy katona srác, akit a Nigró díler hajtott fel egy kapcsolatán keresztül. A kiégettt világban még lehet sms-t küldeni. Így találtam cimbiket fehérváron is, de ôk is azt írták, hogy veszélyes lenne oda - is - menni.
A város határától spontán katonai lopakodó-kiképzésen vettünk részt, újdonsült barátunk mutatott pár kézjelet, meg az alap, háztól-házig rohanós, egymást fedezôs taktikát.
A város egyébként ki volt rendesen pusztítva. Sehol senki, csak a szemerkélô esőben oszladozó többnapos hullák, elhagyott boltok, házak, lövésnyomok a falakon. Kirámoltunk egy patikát, s nagyon reméljük, hogy a számunkra jól ismert fájdalomcsillapító-vitamin kombón kívül a sok ismeretlen doboz között sikerült hasznos dolgokat is zsebre - egész pontosan hátizsákba - vágni.
Aztán az egyik téren - valami nagy vallási épület dombjának tövében - egy zip-ágyús Suzuki kiszúrt minket, s a gép levegőbe röpítése után egy közeli panzióban húzódtunk meg, ahol a kocsik nem tudtak minket észrevenni.
Itt a maradék piát betermelve, meg némi speed elfogyasztása után kimerészkedtünk az utcára, mert a "Put your ass Nigger!"-nek megint seftelhetnékje támadt. A legközelebbi számtech bolt előtt egy sarokkal jött a következő Suzuki, ami elől kukákba ugráltunk, de a kis köpcös kukája kigurult az út közepére. Csoda, hogy a közeledő autó nem lőtte szarrá!
Ekkor aztán jól belecsaptunk a lecsóba. A cimbi kugrott a kukából, pont a kocsi motorháztetőjére, s kis küszködés után sikeresen beverte a szélvédőt - mert a pisztolya pont a legjobb pillanatban ragadt be - és mikorra közeledett még két Suzu, addigra én is előbújtam a 'saját' kukámból.
Az első kocsin gyakorlatilag rajtaütöttem. Az újdonsült táborból szerzett RPG pont telibe trafálta a hátulját, a tetejére fordulva csattant vagy 10 méterrel odébb. A másikkal már nem voltam ilyen szeerncsés, ott a gránát, vagy rakéta, vagy miaszösz, jól elhúzott a 'csáááábaaa.
Aztán a kis rohadék kapott egy gránátot, amit jól kiröhögött, és elkezdte szórni utánam a jó hosszú sorozatait, futás közben éreztem a páncélkabimról lepattanó faldarabkákat. Beugrottam az elsô sarok mögé, ami szerencsére elég közel volt, és épp jókor ugrott elő a feka, hogy lekapja a rohadékot, mert már nem volt rakétám, hogy megpuhítsam.
Aztán visszabattyogtunk a Panzióba, és jó 36 órát pihentünk, mire a járőrözés alábbhagyott, s kimentünk megnézni a gyárat. Ez a 3 kocsi veszteség jól elszomoríthatta ellenfeleinket, mert nem nagyon láttunk útközben egy járöröző kocsit sem. A legfurább az volt, hogy a gyár közelében nem igazán láttun kmozgást, de valahogy olyan érzésünk volt, hogy ha oda becsúszunk, ki már nem...

Csesznek Vára 1997. szeptember 5.-7.

1997. szeptember 5.-7.

Srácok a magunk módján kezdenek berendezkedni a várba. Mivel nem értenek sokat az álcázáshoz, védelmi rendszerek kiépítéséhez, így ez számukra elég megterhelő feladat volt. Például a kocsikra hevenyészetten odadobált faágak a légi felderítésnek nem valószínű, hogy komoly gondot okozna. Vagy amikor a faluban bandáztak a többiek, Nomád Szergely valami zárral volt elfoglalva, nem kellett volna likvidálnia néhány tolvaj helyi kisebbségit, ha értenek ezekhez a képzettségekhez. A kétautónyi felszerelést a vár különböző pontjaira elraktározták, a tetemeket várfalon kívül eltemették. A vár bejáratát védő vasrácsot komoly megpróbáltatások árán sikerült véglegesen leengedni. A kutat is beüzemelték. Bár sok jóra nem számítanak ezzel kapcsolatban, mert az égből kisebb mennyiségben pernye, porszerű izé hull. Az eső pedig kitartóan esik.

Egyik nap a környék béli falvakat meg próbálták kifosztani, de néhány hasznos tárgyon és egy tehénen kívül nem találtak semmi élelmet. Nyomokból arra jutottak, hogy valószínűleg ezen a helyen nem az egyedüli túlélők ők. Aznap este fel is fedeztek a környékbeli erdőben imitt-amott néhány tábortűz fénycsóvát. Több kilométerre tőlük, de láthatóak voltak. Sajnos mire felkészültek másnap a felderítésükre, automata Suzukikat láttak behatolni az erdőbe hajnalban. Rá nem sokra már lehetett hallani a géppuska sorozatokat és a lemészárolódó emberek sikolyait.

Felderítés

Megtörtént az második kontakt az automata Suzukikkal. Az erdőben jártak, hogy az előző napokban látott táborokat felderítsék, amikor az egyik bokorból kilépve, pont egy ott „őrködő” Suzukiba futottak bele. Nyilván belövi az autó a party körüli területet és így egy kisebb vízmosásba kényszeríti a tagokat. Rövidesen érkezik az „őr” erősítése és már kettő vadászik a partyra. Annyi bizonyos, hogy az autók nem mennek a fák közé, csak az úton közlekednek és már majdnem minden irányba tudja fordítani a fegyvere csövét.(megjegyzem, ők is fejlődnek…) . Kisebb feszültség után az egyiknek a kerekeit kilövi a Zsaru-Pancho, mire a másik kioperálja vagy 200 lövedékkel a rejtekéből, hála a jó minőségű páncéljának, csak kritikusba kerül. Nomád-Lajos felfedezése az volt, hogy kb. 15-20 teljes sorozat után elhagyja a helyszínt a Suzuki. Csak speciel ennek nem sikerült messzire jutnia, mert a földút túl oldaláról tűzpárbajba keveredett valami helyi népekkel. A mérleg az emberek részéről 3 halott s egy elégé sérült manus, Suzuki részről teljes megsemmisítődés.

Itélet Napja ajánló

Sziasztok!

Elég régóta játszunk Cyberpunkot és kitaláltam, hogy poszt-nukleáris, apokaliptikus cybert szeretnénk játszani. Mivel én vagyok a mesélő, elég sokat agyalok mit és hogyan nyomjunk ebben a rendszerben. Az jutott az eszembe, hogy a Terminátor újabb részét nem rég mutatták be a mozikban, ami jó alapot ad ennek az elgondolásnak és ebben a filmben (igazából már a korábbiban) ki derült, hogy 1997 augusztus 29.-én van az Ítélet Napja. Ezen felbuzdulva, pont ezen a napon kezdődött el az új kampányunk, Ítélet Napja címmel.


Arra szeretnék mindenkit buzdítani, hogy ha van csapata, meséljen nekik Ítélet Napjás Cyberpunkot !!


Előzmények

1997. augusztus 29.-én az Egyesült Államok nukleáris csapást mér a Föld több országára. Többek között Közel-Kelet „tűzfészkére” (Irak, Irán, Jordánia, Szíria), a szétesőben lévő Szovjetunió tagköztársaságaira, Észak Koreára, Kínára. Ezen országok diplomatái kudarcot vallottak a tárgyalásokban, adatgyűjtésben, és katonai vezetők válaszcsapást adnak. A pusztítás óriási. Városok dőlnek romba, gyárak válnak gőzfelhővé, bányák omlanak önmagukba. Az emberiség nagy része elpusztul a tűzvészben. Senki sem tudja, miért történik mind ez.

A Skynet a Pentagon korábbi fejlesztése volt, egy mesterséges intelligencia, amit arra terveztek, hogy az interneten történő, rohamosan fejlődő vírustámadásokat kiszűrje, blokkolja, semlegesítse, az esetleges fejlesztőket felkutassa. Egy emberi hibás döntés miatt, túl korán futatták. Öntudatra ébredt az elindításától számított 17 másodpecben.

Ekkor a Skynet már teljesen uralja az internet által a világon az összes automata gyártósort, közüzemi hálózatot. Adatforgalmat, a felhalmozott személyes adatokat felügyeli. Gyártósorokat felhasználva tömegpusztító fegyvereket épít és a nukleáris csapást túlélő emberi csoportok hajtóvadászatába kezd. Az Egyesült Államok területén másnap már élesben teszteli a T-1-eket. Európában, Japánban, Ausztráliában, Dél-Amerikában felhasználja az autó és kézifegyver ipart, és ezek keresztezéséből épült szerkezetekkel támad. Szerte a világban a terroristák túlélőit hamis adatok felhasználásával ráveszi, hogy a náluk lévő nukleáris robbanófejeket aktiválják.

1997. augusztus 30.-a hajnalára már több mint 4 milliárd ember halott.

Mesélő+csapat szerepjáték, asztalnál, szobában, nem live

Hagyományos szerepjátékról van szó. Szobában, asztalnál, nasival a közepén, karakterlappal és mesélővel az asztalfőn. Karakterek részéről nincs semmi különösebb felkészülés erre a mese-folyamra. Mesélő részről már komolyabb odafigyelésre lesz szükség:

• Elsődlegesen egy kiégett világ megismeréséről szól ez az elgondolás, ahol nem minden túlélő akar a karakter barátja lenni.
• Másodsorban az adott történetről.
• A történet vezetése lineáris legyen. Tehát 1997-től kezdődjön.
• Bárhol a világban játszódhat.
• A kitalált NJK-kat, helyszíneket, felfedezéseket ossza meg a többi mesélővel.
• Erre indítok egy új blogot vagy használhatjuk ezt is, ahol ezeket az ismereteket egyszerűen megoszthatjuk
• Ez egy olyan „forum” legyen - ha megoldható -, amihez a játékosok is hozzáférhessenek.

Cyberpunk rendszer

A Cyberpunk 2020 szerepjáték alapkönyvében megtalálható szabályok alkalmazását ajánlom. Mivel ha a későbbiekben lesz „multi-szerepjáték”, akkor a más rendszerben játszóknak át kell konvertálniuk a karaktereiket, az esetleges félreértések miatt. Bár addig, lehet alkalmazni minden olyan rendszert, amiben a 1997-ben használt tárgyak, fegyverek szabályos használata le van írva. Például GURPS, esetleg CoC, Shadowrun (idegen fajok nélkül)

Cyberpunk-ban van olyan passzus, hogy KIBERVEREK. Ezek használatát kezdő karakternek nem ajánlom, mivel ebben az idôpontban még nem találták fel. De ahogy majd haladnak a történelemben és egyre nagyobb ismeretanyagra tesznek szert a Skynet fejlesztéseiben, így lesz alkalmuk a karaktereknek magukat „tunningolni” ilyen eszközökkel is.

Kezdő karakterek nem hősöknek születtek. De azzá fognak válni! Tehát a képességekre 60 pontot, míg a képzetségekre csak 40 pontot osszanak el a karrierjük szerint; ezenfelül még vannak az INT+REF pontok a „hobbikra”. A fő képzetség ne legyen nagyobb négynél(4), a többi legfeljebb hatos(6) lehet.

Multi-szerepjáték

Ez egy olyan szerepjátékforma, ami annyiban hasonlít a hagyományos játékra, hogy mesélő+csapat a megoszlás. Csakhogy ugyanabban a történetben, ugyanabban az időben, térben játszik két-három csapat. Tehát akciók, reakciók történhetnek köztük. Ez a történet szempontjából azért jó, mert sokkal színesebb, ötletgazdagabb egy játékos karakter egy NJK-nél. Tapasztalatom szerint. Nagyon érdekes tud lenni, amikor két party ugyanazért küzd, de ellentétes oldalon, vagy ha ugyanazon az oldalon is, de picit más céllal. Főleg úgy, hogy a játékos tudja, hogy az ellenfele nem csak egy „papír”, sokkal odafigyelőbb a tetteire. Talán még körültekintőbb is.

A világban, amivel szembesülnek, nagyon fontos lesz ez.

Kellő számú érdeklődő esetén, egy valós találkozó a csapatoknak

Amennyiben felkeltettem az érdeklődéseteket és létrejön még néhány csapat, akkor a terveim szerint majd idén (2009) ősszel szervezek majd egy szerepjáték hétvégét magunknak. Ahol kipróbálhatjuk együtt a multi-szerepjátékot. Mivel hasznos a konkrét jelentkezési határidő, a 2009. augusztus 1. a végső dátum.
Ha van még kérdés elérhető vagyok az RPG.HU oldalon, a ralee felhasználóként. De a ralee1111@gmail.com -on is tudsz üzeni.

Szergely az apokalipszisben

Szergej vagyok, tizennyolc. Éppen egy pár napos ámokfutáson vagyunk túl.
Az egész ott kezdődött, hogy a srácokkal bulira készültünk, és hívtuk az amcsi négert, hogy hozzon cuccost. Meg is érkezett és hozott magával két rendőrt, akik úgy benyomtak, mint az állat. Az egyikük mindenképpen. Aztán ezek elhúztak. Visszajöttek egy rendőrrel kevesebben, és kicsit buliztunk még, aztán behajtott az udvarba pár szürke kocsi, oldalán gépágyúval, és leaprították a társaságot. A családomat, meg a cimbiket. Durva volt. Menekültünk, és végül ebben a romos valamiben kötöttünk ki itt a dombtetőn, amit a többiek várnak hívnak. Szereztünk kaját, meg fegyvereket, és találkoztunk túlélőkkel, de a srácok nem nagyon akartak nekik segíteni. Megértem őket, végülis a fél világ valószínűleg eltűnt.

Volt egy izgibb kis része ennek az ügynek, amikor a telepünkről próbáltuk kihozni a cuccokat, és ezek a szürke Suzukik valahogy kiszúrták, hogy vannak arcok a házakban. A telepünk egyébként két városszéli, lerobbant panelház az erdő szélén, meg jó nagy hely a kamionoknak, amikből már csak lángoló roncsok maradtak, mire visszakeveredtünk, mert kicsit bepánikoltunk attól, hogy ezek itt elkezdtek leszedni minket.
Szóval visszaosontunk, és átkutattuk a házat. Találtunk egy csajt is a partyról, akinek megpróbáltak kiműteni a lábából a golyót, de sajnos nem sikerült.
Aztán felfedeztük a szajrés szobát is, de aknavető nem volt, csak gránátok, meg egy csomó szajré.
Eltöltöttünk itt egy napot, és kiokoskodtuk, hogy a ház előtt dekkoló kocsikat gránáttal ledobjuk a másodikról, és akkor közben jól elhúzunk a pár száz méterrel arrébb dekkoló kocsinkkal.
Merthogy ezek a kis szemétládák 3 órás őrségváltásban jöttek.

Közben bombázók lezúzták a várost is.

Az ítélet napja

1997. augusztus 29.

Néhány atomvillanás Észak-nyugatra(Bp-n) és Délre(Pakson) a partytól, a házibuli közben. Kis meglepetésre sincs idő, mert feltűnnek az első automatairányítású ellenséges járművek. Dupla forgócsöves gatlingos új kasznis susuki swift-ek. Aktívan a lakosság irtásába kezdenek Székesfehérváron (is). Mint ez utóbb kiderül.

Alap ötlet az volt a party részéről, hogy mielöbb kikerülni a nagyvárosból, minél kisebb lakosságú területre jutni épségben és eközben minél nagyobb mennyiségű élelmet és italt felhalmozni az útra.

Így jutottak a cseszneki várba néhány nap leforgása alatt. eközben NEM segítetek egy túlélő társukon se.

Nagyobb térképre váltás