Alien 2179
Nevem: Williem (Bill) Shaun
Rangom: Őrmester
Korom: 27
Állomáshely: X-LM Űrállomás, Stonebridzs hold
Kellemes napra ébredtünk az űrállomáson. Már egy jó ideje semmi különös esemény nem bonyolítja az életemet. Jobb ez, mint valami utolsó helyen lőtt sebből vérezni. Ott nincs se kaja, se puha ágy, se fegyelem csak adrenalin. Itt minden előbbi megvan, csak az utolsóból kapunk keveset. Inkább semmit. De mint veterán, élvezem ezt a semmit tevést is. Bár ez így ebben a formában nem igaz, mert kell itt az Állomáson őrjáratozni, gyakorolni a harcászatot, lövészetet, meg ilyenek , de nem kell bele szakadni. Mivel a közel 4 ezre főt befogadó Állomás nagy és csak 150 tengerész gyalogossal töltötték azt fel, elég szellősen vagyunk.
Bossmanson hdngy idegei is kezdenek rendbe jönni. Már alig vannak rémálmai a múltkori bevetések utáni sokktól. Hála az égnek, a helyzet magaslatán van, így elég jól leköti az emberek idejét. Jómagamét, mint Őrmester,
a két smart-gunner-ét, Steve a hegyomlósét és Kelvin cuccosét,
a felderítő, Winkli közlegényét, aki mellesleg csaj, a pilótánk, Parker-ét, na meg a szintetikusunkét, az öntudatos harci robotét, aminek a neve se fontos.
Visszatérve a lényegre, ezen a csodálatos napon, apró idegrángások kíséretében tájékoztat a hdngy, hogy lépünk járőrözni egy közeli holdi kolóniához, valami Stonebridzs nevű helyre, mert ott a helyünk a Delon szds szerint, aki ennek a remek Állomásnak a megbízott vezetője. Ha nem is lázadás van fennforgásban, de a jelentések szerint túl sok a fegyverük. Nekünk csak jelen kell lennünk, hogy csillapítsuk a forróbb fejűek tevékenységét. Nyilván, némi vámszerűségként gyűjtsünk be minél több fegyver is. Kerek egy hónapos a küldetés. Kapunk minden jóságot,
ACP-ket, fegyvert lőszerrel,
automata ágyukat, remélhetőleg
légi fedezettet, földi plazma ágyukat.
Csak egy picit tévedtem.
A 4 napos utat nem hibernálva tettük meg, minek is, gyakoroltunk, alakiztunk, mint az állat. Pihenésként tájékozódtunk apróbb részletekről. Mint például, hogy csak magunk leszünk, egy páncozott jármüvel, egy hétnyi felszerelést kaptunk, egy hónapig nem kapunk utánpótlást, se erősítést. Hát tudod, sose értettem igazán a taktikusokat…
Landolásunk után az automata szállító hajó megrebegtette a szárnyait búcsúzásként, jelezvén, hogy egy hónapig nem látjuk egymást.
Remek.
A város, ahol elkezdjük az akciónkat, kellemesen izzasztó légkörű. Minden tekintetben. Ahol egy embert láttunk ott vagy háromféle lő eszköz található, az utolsó nigró gyerekig beleértve. Igaz elavult fegyverek ezek a miénkhez képest, de bazd’, minden sarkon vagy százan vannak. Mi meg „csak” heten... Minden hol megy a zsuga, a „biznisz” meg a másfajta civil ökörködés. A jelentés szerint egy hadúr a király, a fő vámszedő a városban, talán az egész bolygón. ÉS NEKÜNK AZ Ő FEGYVEREIT KELL BESZEDNÜNK!!! Érteeed?! Csak heten vagyunk a feladatra! ?!?!?
Na mindegy. Hdngy egy hotelt jelölt ki főhadiszállásnak, bevédtük rendesen és már bele is csapatunk a lecsóban az érkezésünk után néhány órával. Sikeresen. A hotel környékét, meg úgy a negyedet, ahova berendezkedtünk, körülbelül három nap alatt rendbe tettük. Eltűnt minden gyanús elem, csak átlagos civil maradt jelen az életben.
Az egyik begyűjtő utunk alkalmával, ami mellesleg az utolsó ilyen jelegű feladatunk volt, azt tapasztaltuk, hogy szőnyeg bombázással megjelent néhány kalóz hajó felettünk…
Néhány megemlítendő esemény:
1.ACP jól bírja a rakéta, bomba és Vidikátor támadást. Már ha Parker a pilóta. De nem értem, miért nem kaptunk egy lövészt a járműhöz. Mert Parker egyben a fedélzeti lövészünk is...
2.Egy jó stratégaként az idegbeteg Hdngy nagyon jól megválasztott lövész pozícióból lenyomatta velünk a kalózok gyalogos járőrét.
3.Egy rossz stratégaként a felmentő seregként megjelenő kalóz hajó elöl nem abba az épületbe kellett volna visszavonultatni a csapatot ahonnan az iménti orvtámadást követtük el a gyalog járőr ellen.
4.Igen, fejjel vettem le egy támadó rakétát. Én és Steve nem, de Kelvin és a hdngy túlélte volna, ha miután Parker átvette a vezetést, segítséget nyújt neki a kiszabadulásban a romok alól. De a többiek, akik más fele nyomták az ipart, jól vannak...